Kutatási szabályzat

Írta: admin
2009-09-24 10:24
kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás


I. A kutatási látogatójegy kiadása

1. A levéltárban őrzött levéltári anyag kutatásához a kutatni szándékozónak a levéltártól előzetesen kutatói látogatójegy kiadását kell kérnie, s a kérelemben a kutatás célját, tárgyát és időtartamát meg kell jelölnie. Ha a kutató új téma kutatásához kíván kezdeni, új kérelmet kell benyújtania.

2. Kutatói látogatójegy kiadását a levéltár igazgatója vagy annak megbízottja engedélyezheti. A kutatási korlátozás alá eső iratanyag kutatására vonatkozó engedély megszerzésére irányuló hivatalos eljárás lebonyolítását a levéltárigazgató a levéltár más dolgozójára nem ruházhatja át.

3. A kutatói látogatójegy kérelem benyújtása naptári évének végéig érvényes, kivéve, ha a kutató új téma kutatásához kíván kezdeni.

4. A látogatójegy kiadásának megtagadása estén a kérelmező Heves Megye Közgyűléséhez panasszal fordulhat.

5. Kutatói látogatójegyet kaphat mindaz, aki

a/ kötelezi magát a kutatási szabályzat betartására;
b/ rendelkezik az általa kutatni kívánt anyag tanulmányozásához szükséges ismeretekkel;
c/ olyan iratanyagban kíván kutatómunkát végezni, amely semmiféle kutatási korlátozás alá nem esik, illetőleg kutatási korlátozás alá vont anyag estében a megfelelő előzetes engedéllyel rendelkezik.

6. A látogatójegy időleges visszavonásával sújtott személy számára a visszavonás határidejének lejárta után ismét adható kutatási engedély.

II. A kutatói látogatójegy visszavonása

1. A kutatói látogatójegyet véglegesen vagy időlegesen vissza kell vonni attól a kutatótól, aki e levéltárból levéltári anyagot tulajdonított el, valamint aki a levéltári anyagot szándékosan megrongálta, illetőleg a számára kutatásra kiadott anyag rendjét önkényesen megváltoztatta és helyreállítására ismételt figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó. Vissza kell vonni a kutatási engedélyt olyan esetben is, amikor a kutató a levéltári anyag felhasználására vagy közzétételére vonatkozó korlátozásokat azok ismerete ellenére szegte meg.

2. A kutatói látogatójegy visszavonása csak a Heves Megyei Levéltár anyagára vonatkozik.

3. A kutatói látogatójegy visszavonásáról a levéltárigazgató a kutatót írásban értesíti és a visszavonást indokolja.

4. A törvénybe ütköző cselekményt elkövető kutatóval szemben a levéltárigazgatónak büntetőjogi feljelentést is tenni kell.

III. A kutatói látogatójegy kiadásának kérése

1. A kutatói látogatójegy kiadásának kéréséhez a kutatónak közölnie kell mindazokat az adatokat, amelyeket a Heves Megyei Levéltár által összeállított űrlap tartalmaz, s alá kell írnia az űrlapon szereplő kutatói nyilatkozatot.

IV. Kutási korlátozások

1. A mindenkori érvényben lévő kutatási korlátozásokat ezen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. Letétbe helyezett levéltári anyagban a letéti szerződés tiltó kikötései esetén kutatás nem, illetőleg csak a kikötésekkel összhangban engedélyezhető.

V. Levéltári anyag reprodukálása a kutatók számára

1. A kutató számára a kutatási kérelmében megjelölt témára vonatkozó levéltári anyagból reprodukálható mindaz, amelynek kutatására engedélyt kapott.

2. A csak különleges kutatási engedélyek birtokában kutatható levéltári anyag a kutató számára csak akkor reprodukálható, ha az arra vonatkozó engedély a kutatási engedélyben kifejezetten fel van tüntetve, vagy ilyet a kutató a levéltárigazgatónak pótlólag bemutat.

3. Letét a levéltár saját állományába tartozó levéltári anyag módjára reprodukálható akkor, ha a letéti szerződés másként nem rendelkezik.

VI. A kutatás feltételeinek biztosítása a levéltárban

1. A Heves Megyei Levéltár a kutatás feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

a/ A kutatás számára kutatótermet bocsát rendelkezésre.
b/ A kutatóteremben kifüggesztve olvashatók azok az időpontok, amikor a kutatóteremben kutatás végezhető.
c/ Állandó kutatótermi felügyelettel biztosítja a kutatók munkájához szükséges legalapvetőbb szakmai tájékoztatást és levéltári anyaggal való folyamatos ellátását.
d/ A kutató speciális igénye esetén az egyes levéltári fondcsoportok tudományos beosztású referensei részletesebb szakmai felvilágosítással szolgálnak.

2. A Heves Megyei Levéltár kutatótermények nyitvatartási ideje: (folytatom!)

Az 1/c. pontban foglaltak teljesítésére a kutatóteremben lehetőség szerint állandóan tudományos dolgozó van megbízva.

3.Kutatók levéltári kutatást csak a kutatóteremben végezhetnek.

VII. A kutatni kívánt anyag kérése

1. A kutatóterem felügyeletével és a kutatószolgálat ellátásával megbízott tudományos dolgozó (továbbiakban: felügyelő) a kutatási engedély birtokában kutatásra jelentkező és személyazonosságát megfelelően igazolni tartozó kutatóval:

a/ megismerteti a levéltár kutatási szabályzatát és aláíratja vele a kutatói nyilatkozatot;
b/ szükség szerint megadja a kutatónak - a kutatni kívánt anyag referensével együtt - az anyagra vonatkozó mindazon felvilágosításokat, amelyek a kutatás megindításához szükségesek lehetnek.

2. A kutató az általa kutatni kívánt levéltári anyagot csak a felügyelőtől és csak a kérőlap és őrjegy egyidejű kitöltésével és benyújtásával igényelheti a kutatást megelőző napon 14 óráig.

3. Az őrjegyen a kutatásra kért raktári egység szabatos jelzete és a kérőlap iktatószáma kerül feltüntetésre. Minden egyes önállóan kikért raktári és levéltári egységről külön-külön kell őrjegyet kiállítani és azt a kutatásra kiemelt levéltári anyag őrzési helyére kell elhelyezni. Az anyag visszahelyezése után az őrjegy megsemmisítendő.

4. A felügyelő a kérőlapok és őrjegyek benyújtásakor meggyőződik arról, hogy azokat a kutató szabatosan állította-e ki, és a megadott adatok alapján a levéltári anyag megtalálható-e. Ellenkező esetben felhívja a kutatót a lapok pontosabb kitöltésére és ennek megtörténtéig az anyag kiadását megtagadhatja.

VIII. A kutató kiszolgálása

1. A kutató számára egy kérőlapra kiadható levéltári anyag mennyisége raktári egységenként nem haladhatja meg az egy iratcsomót (dobozt), illetve tíz kötetet; jelzetenként kikért anyag esetén a tíz jelzetet, filmanyag esetén az 5 normál filmtekercsnek megfelelő mintegy 150 métert.

2. Egyszerre legfeljebb 4 kérőlap adható be.

3. A levéltár nem köteles az egyszerre kérhető maximális mennyiségű anyag egészének három napon belüli kiadására. Ha azonban a kutató a maga érkezését a kutatni szándékolt anyag pontos jelzeteinek közlésével együtt érkezése előtt a levéltárhoz küldött levélben vagy telefaxon jelezte, az anyagra vonatkozóan pedig nem állnak fenn kutatási korlátozások, a kutatás megkezdésére azonnal jogosult. Minden esetben köteles viszont a levéltár gondoskodni arról, hogy a kutató levéltári anyaggal való folyamatos ellátása - a levéltár más feladatainak ellátásával összhangban - biztosítva legyen.

4. Országos tudományos kutatási tervben szereplő kutatás esetén a levéltár igazgatója a fenti korlátozások enyhítését engedélyezheti.

IX. A csoportos kutatás feltételei

1. Ugyanazon levéltári anyagnak több kutató által azonos tárgyra egyidejűleg szervezetten történő használata (továbbiakban: csoportos kutatás) csak a kutatott tárgyra vonatkozóan egyénileg előzetesen már kutatási engedélyt kért és kapott személyek társulása számára engedélyezhető.

2. A kutatási korlátozás alá eső levéltári anyag kutatásában a csoportnak csak azon tagjai vehetnek részt, akik az ilyen kutatáshoz szükséges hozzájárulásokat előzőleg egyénileg már megkapták. A felügyelő ennek megtartása felett a legszigorúbb ellenőrzést tartozik gyakorolni.

3. Csoportos kutatás esetén az anyag igénylését, átvételét és visszaadását illető teendők ellátásával a csoport egy tagját kell megbízni. E személy a felsorolt teendőket az egész csoport számára és nevében saját személyében és felelőssége mellett látja el, illetve a kutatási szabályok megtartásáért minden vonatkozásban saját maga felelős.

4. A csoport egy tagja által elkövetett, a II. részben előírt következményekkel járó szabálytalanság esetén a csoportos kutatás tovább nem engedélyezhető.

5. Csoportos kutatás esetén a csoport tagjai után egyszerre személyenként két kérőlap nyújtható be.

X. A kutatni szándékozott anyag kiadásának feltételei

1. A kutatásra kiemelt levéltári anyag kiadása előtt a felügyelőnek:

a/ meg kell vizsgálnia, hogy az anyag nem tartalmaz-e a kutatási korlátozások körébe tartozó adatokat;
b/ mérlegelnie kell, hogy az anyag fizikai állapota nem indokolja-e kutatásának korlátozását, továbbá, hogy:
c/ vonatkozik-e a kutatási engedélyben meghatározott tárgyra.
A vizsgálat alapján a felügyelő javaslatot tehet a levéltár igazgatójának arra, hogy a levéltári anyagot a kutató számára csak további korlátozásokkal vagy egyáltalán ne adják ki.

2. A levéltár igazgatója a kiadott kutatási látogatójegy ellenére is megtagadhatja olyan levéltári anyag kiadását, amely:

a/ annyira sérült vagy rongált állapotban van, hogy a kutatás során történő használata állapotának további jelentős romlásához vezethet;
b/ olyan mértékben rendezetlen, hogy eredményes kutatása vagy mennyiségének bármilyen ellenőrzése lehetetlennek bizonyul;
c/ filmen is kutatható, filmjét ugyanazon levéltár őrzi és a levéltár megfelelő filmleolvasó készülékkel is rendelkezik;
d/ valamely, a levéltár munkatervében szereplő munkálat alatt áll.

XI. A kutatók kötelességei

1. A kutató a számára kutatásra kiadott levéltári anyagért büntetőjogilag felelős.

2. A felügyelő által ellenőrzött anyag átvételét a kutató a kérőlapon aláírásával elismeri.

3. A felügyelő felhívja a kutató figyelmét az anyag átadásakor arra, hogy:

a/ az átvett anyag levéltári mennyiségét, rendjét és épségét - saját érdekében - még a kutatás megkezdése előtt ellenőrizze és észrevételeit a felügyelővel közölje; ennek elmulasztása esetén a hiányosságokért felelősségre vonható;
b/ a kutatásra kiadott levéltári anyag rendjét megbontani, azt bármi módon rongálni, egyes darabjaira jelet írni, szövegüket megváltoztatni, szövegrészeket áthúzni, átrajzolni szigorúan tilos, és
c/ a b/ pontban foglalt előírások megszegése esetén kutatási engedélye időlegesen vagy véglegesen visszavonható, ő maga az ország összes levéltáraiból kitiltható, az okozott károkért büntetőjogilag felelősségre vonható.

4. A kutatóteremben kerülni kell a hangos beszédet és az olyan viselkedést, amely a többi kutatót zavarja.

5. A levéltár területén dohányozni csak az arra kijelölt területen szabad.

6. A kutatóteremben ételt és italt behozni tilos, rádiótelefont pedig csak kikapcsolt állapotban szabad bent tartani!

XII. Segítség igénybevétele, segédeszközök használata a kutatás során

1. A levéltár munkatársai nem kötelesek jelmagyarázat, szövegmagyarázat, fordítás, paleográfiai problémák megoldása révén a kutató munkájában közvetlenül is részt venni.

2. Ha a kutató a levéltári anyag tanulmányozásához más személy segítségét is igénybe kívánja venni, ennek számára is szabályszerű kutatási engedélyt kell kérnie mindazon esetleges külön jogosítványokkal együtt, amelyekkel a kutató maga is rendelkezik.

3. Magnetofon és más hangrögzítő berendezések, valamint laptop, számológép használata a XI. fejezet 4. pontjának figyelembevételével engedélyezhető.

XIII. Egyazon levéltári anyagra vonatkozó egyidejű kérelmek elbírálása

1. Ha a kutató a számára kiadott levéltári anyagban a kutatást egy alkalommal nem fejezi be, kérésére a felügyelő az anyagot 14 napig a kutatóteremben visszatartja, s ezt az anyaghoz csatolt feliraton jelzi. Ennek elteltével az anyagot a raktárba vissza kell szállítani.

2. Ha ugyanazon levéltári anyag egyidejű kutatására két vagy több kutató jelenti be igényét, a felügyelőnek az anyag használatát illetően a kutatók egymás közötti méltányos megegyezésére kell törekednie.

3. Ha ilyen megegyezés nem jön létre, az anyag használatát az igazgató jogosult szabályozni.

4. A kutató által jelzetként összegyűjtött levéltári anyag használatát a kutatás tartama alatt engedélyezni csak a kutató hozzájárulásával lehet.

5. Elsőbbség nem szerezhető segédkönyvek és általában levéltári segédletek használatára.

XIV. A kutatás befejezése, a kutató által elkövetett szabálytalanság esetén követendő eljárás

1. A kutatás befejezésekor visszaadott levéltári anyag teljességét a kérolapok alapján az érintett levéltári anyag referense ellenőrzi, annak épségét és rendjét felülvizsgálja, majd az őrjegyet megsemmisíti.

2. Ha indokolt, a felügyelő felhívja a kutató figyelmét a kiadott levéltári anyag mennyiségében, épségében és rendjében a kutatás tartama alatt bekövetkezett hiányosságokra, illetőleg károsodásokra és felszólítja a kutatót azok haladéktalan kiküszöbölésére. Ennek megtörténtéig a visszavételt a felügyelő nem igazolhatja, a kutató felelőssége pedig változatlanul fennáll.

3. Súlyosabb, vagy a kutató által el nem ismert hiányosságok és károsodások esetén a felügyelő két példányban jegyzőkönyvet tartozik felvenni, amelyet ő maga és a kutató, illetve - ha az utóbbi az aláírást megtagadja - két levéltári dolgozó ír alá. A jegyzőkönyv egyik példányát a kutatónak kell átadni (postán kézbesíttetni), a másik pedig a levéltári irattárban iktatottan elhelyezve a további intézkedések alapjául szolgál.

4. Az előbbiekhez hasonló módon kell eljárni az olyan hiányosságok és károsodások megállapításánál is, amelyeket a XIII. fejezet 1. pontjában meghatározott esetben a kutató távollétében a raktárba visszaszállított anyag visszahelyezését megelőző ellenőrzéskor észleltek. A jegyzokönyvet ez esetben a felügyelő és két levéltári dolgozó írja alá.

XV. A kutatónapló vezetése

1. A kutatószolgálat menetének áttekintése és ellenőrzése érdekében a kutatóteremben kutatónaplót kell vezetni. Ennek vezetéséért a kutatóterem mindenkori felügyeletét ellátó dolgozó a felelős.

XVI. Könnyítések a levéltári dolgozók kutatómunkájában

Fenti kutatási szabályok értelemszerűen vonatkoznak a levéltári dolgozókra is, ha azok kutatást végeznek. Számukra azonban az igazgató az alábbi méltányos könnyítéseket engedélyezi:

a/ Kutatómunkát a kutatótermen kívül a munkaszobákban is végezhetnek.
b/ Kutatást a munkaidő lejárta után is folytathatnak.
c/ Csak az őrjegy használata kötelező.
d/ Kutatás céljára egyszerre két csomónál több anyagot is kiemelhetnek.

XVII. A levéltári anyag kölcsönzése kutatás céljából

1. Levéltári anyagot az azt őrző levéltáron kívüli használatra csak kölcsönzési eljárás útján lehet kiadni.

2. Magánszemély részére levéltári anyagot közvetlenül nem szabad kölcsönözni, azt a levéltár kutatási célból, meghatározott személy használatára, csak:

a/ más általános levéltárnak,
b/ szaklevéltárnak,
c/ nyilvános magánlevéltárnak kölcsönözhet ki.

3. A kutató a kölcsönzés érdekében annál a levéltárnál vagy intézménynél tartozik kérelmet előterjeszteni, amelynél a kérelemben megjelölt anyagot kutatni szándékozik.

4. A kölcsönzés kezdeményezésére illetékes levéltár (a továbbiakban: kölcsönvevő) a kutató által a kölcsönzés iránt hozzá benyújtott kérelmet a kutatás engedélyezésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével mérlegeli, ennek megfelelően elfogadja vagy visszautasítja, a visszautasításról pedig a kutatót döntése indokainak megjelölésével minden esetben írásban értesíti.

5. Levéltári anyag kutatási célú kölcsönzése érdekében a kölcsönvevő a kölcsönadó levéltárat az alábbi adatok egyideju közlésével keresi meg:

a/ a kutató minden, a kutatási engedély megadásához szükséges személyi és egyéb adatai;
b/ a kölcsönzés célja;
c/ a kért levéltári anyag jelzete;
d/ a kölcsönzés előre látható időtartama;
e/ a kölcsönvevő esetleges megjegyzései.

6. Az olyan anyag kutatására irányuló megkereséshez, amely csak különleges kutatási engedélyek birtokában kutatható, ezeket az engedélyeket is mellékelni kell.

7. A kutatási célú kölcsönzési megkeresés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, errol azonban a kölcsönzést kérő levéltárat vagy intézményt írásban értesíteni és ebben a megtagadást indokolni köteles.

8. Meg kell tagadni a kutatási célú kölcsönzési megkeresés teljesítését akkor, ha annak tárgya:

a/ kutatási korlátozás alá eső levéltári anyag, és a kutatáshoz szükséges különleges engedélyek a megkereséshez nincsenek mellékelve;
b/ letét, kivéve, ha a letéti szerződés a kölcsönzést kifejezetten engedélyezi;
c/ levéltári vagy irattári segédlet;
d/ testületi szervek tevékenységérol felvett egyetlen példányú jegyzokönyv;
e/ állami és felekezeti anyakönyvi első és másodpéldány;
f/ a levéltár saját ügyrendjében megállapított időhatár (de legalább 1525) elott keletkezett eredeti irat;
g/ levéltári feldolgozás alatt álló, vagy a kölcsönzés során fokozott rongálódásnak kitett, vagy éppen már annyira rongált állapotban lévo darab, amelynél a kölcsönzés az anyag további romlását idézné elő.

9. Meg kell tagadni minden levéltári anyag eredetiben való kölcsönzését, ha arról a kölcsönadónak olyan reprodukció van birtokában, amelynek használata kölcsönzése esetén a kölcsönvevő levéltárnál nem ütközik technikai nehézségbe.

10. Meg kell tagadni a kölcsönzést olyan kutató számára, aki az ország minden levéltárából vagy a kölcsönadó levéltárból időlegesen vagy állandóan ki van tiltva.

11. A kölcsönadó jogosult megtagadni az olyan levéltári anyag kölcsönzését is,

a/ amely a levéltárban folyamatos kutatói használatban van;
b/ amelyről más levéltár kölcsönzésre alkalmas reprodukciót őriz;
c/ amely tartalmi vagy formai jelentoségénél fogva különös értékű;
d/ amelyet saját ügyrendjében nem kölcsönözhetőnek minosített;
e/ amelynek kölcsönzése esetén a kölcsönzés lebonyolítása a levéltár számára aránytalan megterhelést jelent.

12. Nagyobb mennyiségű levéltári anyag kölcsönzésére irányuló igény esetén a kölcsönadó megkövetelheti az anyag előzetes helyszíni tanulmányozását és válogatását.

13. A kutatási célra egy alkalommal kölcsönözhető levéltári anyag mennyisége nem lehet több annál, amennyi kutatótermi használatra egy alkalommal kiadható. Ha a kölcsönzési kérelem ennél nagyobb mennyiségű anyagra irányul, úgy azt a fenti mennyiséget meg nem haladó részletekben kell kölcsönözni. Ennek során az egyes részletek a kölcsönvevőnek csak az előző részlet visszaérkezése után küldhetők.

14. A kölcsönzés időtartama nem haladhatja meg a 90 napot.

15. A kölcsönzött anyag szállításával kapcsolatos valamennyi felmerült költség fedezésérol a mindenkori kölcsönvevő gondoskodik.

16. A kutatási célú kölcsönzés szabályszerű lebonyolítását a kutatóterem felügyeloje végzi.

17. A kutatási célra kölcsönzött anyagot a kölcsönadó levéltárnak kell fondonként és állagonként - darabjait pedig az ügyiratok jelzeteinek rendjében - csoportosítania, és saját tulajdonbélyegzőjével laponként kell lebélyegeznie és lapszámoznia.

18. A levéltár ezután a kölcsönzésre kerülő levéltári anyagot jegyzékbe foglalja jelzetenkénti sorrendben. A jegyzék tartalmazza a kölcsönadó levéltár nevét, a vonatkozó ügyirat számát, a kölcsönvevő levéltár nevét és címét, valamint az anyagot használó kutató nevét. A jegyzék az anyagot jelzetenként sorolja fel olyan részletességgel, hogy pontos azonosítása és mennyiségének ellenőrzése lehetséges legyen. Iratok esetében a jegyzék feltünteti tételenként a foliók, illetve paginák számát is. A darabjegyzéket 3 példányban kell készíteni; ezekbol egy a kölcsönvétel és a visszavétel elismerését szolgálja, a másik kettő a kölcsönadó, illetve a kölcsönvevő házi példánya.

19. A kutatási célú kölcsönzésnél a kölcsönvevő a kölcsönzött levéltári anyagot az általános kutatási szabályok betartásával bocsátja a kutató rendelkezésére.

20. A kutatási célú kölcsönzés keretében kölcsönzött levéltári anyag csakis a kölcsönvevő hivatalos helyiségében használható. Tilos a kölcsönzött levéltári anyagot továbbkölcsönözni, engedély nélkül reprodukálni és a kölcsönzés jellegétol eltérően felhasználni.

21. A levéltárigazgató engedélyezi a levéltárba máshonnan kikölcsönzött levéltári anyag reprodukálását is, ha az engedélyezés jogát a kölcsönadó levéltár igazgatója a kölcsönzéskor írásban nem tartotta fenn magának.

22. A kölcsönzött anyag biztonságáért, valamint a benne foglalt, az állami és jogos magánérdeket érintő adatoknak felhasználásáért a kölcsönvevő levéltár vezetője a kölcsönzés tartama alatt, saját anyagához hasonlóan, személyében felelős.

23. A kölcsönzési szabályok bármilyen áthágása esetén a kölcsönadó a szabálytalanul eljáró kölcsönvevő további kölcsönzési megkereséseinek engedélyezését idolegesen vagy véglegesen megtagadhatja.

A kutatási szabályzatban külön nem tárgyalt kérdésekre az 1995. évi LXVI. törvény IV. fejezete és a 10/2002. (VI. 13.) NKÖM rendelet VI. fejezete az irányadó.

Eger, 2002. július 8.

 
dr. Bán Péter
 
igazgató

 

1. számú melléklet a kutatás szabadságáról

1. A keletkezését követően már nyilvánosságra hozott (nyilvánosan közölt) közgyűjteményi anyag - a 2. pontban foglalt kivétellel - korlátozás nélkül kutatható.

2. A levéltár igazgatójának engedélyével kutatható az a levéltári anyag, melynek nyilvános közzétételét a bíróság a sajtóról szóló 1986. évi II. tv. 15. §-ának /3/ bekezdése alapján megtiltotta.

3. Kutathatók mindazok a nyilvánosságra nem hozott: a) 1990. május 1-je után keletkezett levéltári iratok, amelyek a kutatás naptári évét megelőző 30 évnél korábban keletkeztek, b) 1990. május 2-a elott keletkezett levéltári iratok, amelyek a kutatás naptári évét megelőző 15 évnél korábban keletkeztek.

4. Az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 30 éven belüli iratok csak akkor kutathatók, ha a kutatáshoz az a szerv, amelynek működése során az irat keletkezett, illetőleg jogutódja a levéltár megkeresésére, a kutató személyére szólóan, előzetesen írásban hozzájárult.

5. Az 1990. május 2-a elott keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított 15 éven belüli levéltári anyagban a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával kuratórium engedélyezi.

6. Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig a születés és a halálozás idopontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év.

A védelmi idő lejárta előtt kutatható a levéltári anyag, ha:

a) a kutatás anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy
b) a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy
c) a kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy a 30, illetőleg 15 év már eltelt - és a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszeruen végző, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részleges kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását, valamint írásos nyilatkozatot tesz a megismert és kigyűjtött személyes adatok törvényben meghatározott módon való kezeléséről, felhasználásáról, az adatkezelés helyéről.

7. A minosítő által meghatalmazott érvényességi idő lejártáig az államtitkot, szolgálati titkot vagy törvényben meghatározott egyéb más titkot tartalmazó levéltári anyagban csak a minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás.

8. A kutatási korlátozások alatt álló iratokról a kutató számára másolat csak akkor készíthető, ha ehhez az illetékes szerv - a levéltárigazgatónak az érintett irat tárgyát megjelölő javaslata alapján - írásban előzetesen hozzájárult.

9. Ha a levéltári anyag fizikai állapota miatt nem bocsátható a kérelmező rendelkezésére, a levéltár - saját költségére - másolat készítésével teljesíti a kérelmet, ha a másolat készítése nem jár az eredeti levéltári anyag további megrongálódásával vagy megsemmisítésének veszélyével, illetőleg nem jár a szokványos másolatkészítési díj ötszörösét meghaladó költséggel. Az utóbbi esetben azonban, ha a kérelmező a többletköltséget megfizeti, a levéltár a másolatot elkészíti.

10. A levéltár a levéltári anyag kutatása során köteles biztosítani a Polgári Törvénykönyv, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és egyéb jogszabályok azon rendelkezéseinek érvényesülését, amelyek a személyhez fűződő jogok és jogos magánérdekek védelmét szolgálják.

11. A levéltárban mikrofilmen vagy más másolatban őrzött, de eredetiben nem a Heves Megyei Levéltárban őrzött iratokra az illetékes levéltár vagy más közgyűjtemény kutatási korlátozásai érvényesek.

Eger, 2002. július 8.

 
dr. Bán Péter
 
igazgató